Roboraptor Podcast

Tényleg olyan durva A szer, mint a híre? Van-e tartalom a testhorror mögött? Hányszor hangozhat el az undormányos szó egy podcastben? Baj-e, ha az arcunkba tolják a tanulságot? Van értelme két és fél órában exploitationt készíteni? Mitől lesz igazán tökös egy film? Ez, akkor most test- vagy inkább elmehorror? Margaret Qualley tényleg egérfejű? Mennyire tehet Elisabeth a saját pusztulásáról? Volt-e egyáltalán választása? És persze az igazi rémálom: Dennis Quaid. Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában. A végén pedig bemutatkozik új rovatunk a Trashnevelés Double Feature, amiben mindig ajánlunk majd egy b-kategóriás párfilmet a főattrakció mellé.

Amekkora várakozás előzte meg az Amazon szuper-drága presztízs-sorozatát, A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűit, sokak számára éppen akkorra csalódás is lett. Hiába volt az ígéretes kezdés, és az, hogy a stúdió Smaug összes kincsét beleölte a produkcióba. A rétestésztává nyújtott első évad sajnos egy lagymatagon hömpölygő, több sebből vérző sztori végül inkább keserű szájízt hagyott maga után. Ám teljesen így sem vesztett el minket. Most pedig itt a folytatás, amiben az elhúzott bevezető évad után végre rátérhetünk a lényegre! Vajon sikerült-e kiküszöbölni az első évad hibáit? Vagy azok mellé most újakat kapunk? Hogy tudnak az írók zsonglőrködni a millió történet szállal? Mennyire fontos, hogy ezek teljesen hűek maradjanak ahhoz, amit Tolkien leírt? Mi a rosszabb egy fekete tündénél? És vajon a több pénz és a több gyűrű mindenképpen jobb sorozatot eredményez? Többek között ezeket vitatjuk meg a legújabb sorozat kibeszélő podcastünkben, amiben töviről-hegyire kivesézzük a A hatalom gyűrűi 2. évadját.

Francis Ford Coppola két főműve közé "beszorult" rendezése, az Arany Pálma díjas Magánbeszélgetés egy meglepően intim alkotás egy esszenciális férfi-mozi, ami ugyanannyi figyelmet érdemelne, mint ismertebb nagy testvérei. Hol helyezkedik el a Magánbeszélgetés Coppola életművében? Kémfilmet vártunk, anti-James Bondot kaptunk. Miként mutatja meg Gene Hackman egy teljesen ismeretlen arcát? Lehet-e teljesen elszigetelve élni? John Cazale! Miért is lenne minden férfinak kötelező ez a film? A férfi lélek mélyére ásva többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! A legújabb adásban most egy kortárs sci-firől lesz szó, méghozzá egy igencsak különlegesről. Olga Ravn dán költő és író regénye, az Alkalmazottak korunk munkamániának és a nagyvállalatoknak mutat görbe tükröt, miközben az emberi létről elmélkedik. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Alkalmazottakat. A Bibliomancer podcast hatodik adása.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! A robot regények után most egy disztópia következik. Ray Bradbury ikonikus regénye, a Fahrenheit 451 hiába 71 éves, üzenete fontosabb, mint valaha. Mit jelent nekünk az olvasás, a kultúra? Miért fontosak a könyvek? És tényleg annyira jó könyv, mint amilyennek mondják A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Fahrenheit 451-et. A Bibliomancer podcast ötödik adása.

2022 egyik váratlan meglepetés filmje volt az X. Ti West egyedi, meta-megközelítésű A texasi láncfűrészes mészárlás modorában készített slasher-különlegessége. Ennél is meglepőbb volt, hogy még ugyanabban az évben elkészítette annak előzményét. A Pearl technicolor rémálma pedig talán még az alapfilmnél is jobban sikerült. Két évvel később, most megérkezett az X folytatása, a MaXXXine. A trilógia így vált teljessé. De eleve mitől olyan különleges ez a három film? Mi emeli ki az X-et a hasonló cselekményű tucat slasher filmek tengeréből? Mitől válik ez igazi poszt-horror alkotássá? Miért kivételesen jó előzmény a Pearl? Egyáltalán mitől lesz jó/indokolt egy előzmény film? És a lényeg: sikerült méltón befejezni a trilógiát? Tud még a Maxxxine bármi újat mondani Hollywoodról, a horror és a pornó párhuzamáról és a hírnév hajszolásáról, amit az előző két film nem mesélt el? Maradt-e még bármilyen ütő kártya West tarsolyában a fináléra? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Hogyan reformálta meg a <em>Maffiózók</em> a TV-sorozatokat? Milyen újat tudott hozzá rakni a gengszter-filmek műfajához? Ki a kedvenc karakterünk? És, miért Paulie? Ki a legnagyobb szörnyeteg? Van-e egyáltalán morálisan pozitív szereplője a sorozatnak? Miért nem öregedett szinte semmit a sorozat? 25 évvel később is meghökkennünk-e a hírhedt lezáráson?  Többek között ezekről beszélünk legújabb podcast adásunkban, amiben töviről hegyire kivesézzük a világ legjobb sorozatát.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! Továbbra is a robotok vannak a terítéken: ez úttal Isaac Asimov egyik leghíresebb novelláskötetéről, az Én, a robotról lesz szó. Miért jelentős alakja a sci-fi irodalomnak Asimov? Mi a három törvény? És lehet-e Asimov történeteit jól adaptálni? A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Én, a robot novelláskötetet – és a filmadaptációt. A Bibliomancer podcast negyedik adása.

Filmes időutazásunkat a 2000-es évek legmeghatározóbb filmjének, idén húsz éves folytatásával folytatjuk. Avagy jön minden idők egyik legjobb második része, a Shrek 2! Persze ha a Shrek 2.-ről beszélünk, akkor elkerülhetetlen, hogy előbb megidézzük az első filmet, ami a maga nemében korszakalkotó alkotásként vált megérdemelten kultfilmmé, hogy aztán egész popkulturális franchise-vá nője ki magát mára.  De mennyire szépítik meg csak az emlékeink a Shreket? Minek köszönheti átütő sikerét? Miben és mennyire előzte meg a korát? A posztmodern poénkodáson túl is vannak maradandó értékei? Tényleg jó folytatás a Shrek 2., vagy csak egy újabb bőr lehúzása a DreamWorks első kimagasló sikeréről? Többek között ezekről is értekezik Máté és Dávid a Roboraptor Podcast legújabb adásában

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! Ezúttal Karel Čapek híres színműve lesz a téma, ahol először jelent meg a robot szó. A R.U.R, bár több, mint 100 éves színmű, a mai napig aktuális – és elgondolkodtató. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a R.U.R-t. A Bibliomancer podcast harmadik adása.

10 év az sok idő. Épp ennyi ideje indult a Roboraptor podcast. Kisebb-nagyobb szünetek, személycserék és koncepció váltások után pedig mostanra el is jutottunk a 100. adásig. A jubileumot pedig méltóképpen kell ünnepelni! Épp ezért visszahívtuk a Raptor alapítóit, és eredeti műsorgazdáit, Muchichka Lászlót és Zsótér Indi Dánielt, hogy sorra vegyük az elmúlt 10 év 100 legjobb filmjét. De vajon hány Marvel filmet bír el egy ilyen lista? Melyik vajon az egyetlen sorozat, amit kis csalással sikerült fölcsempészni? Vajon Nolan, Tarantino vagy Villeneuve szerepel több filmmel? Melyikünk utálja zsigerből Jordan Peele egyik remekét, és ki imádja Tom Cruise akcióit? Ez és még sok minden más kiderül az adásból, ahol sorra vesszük az elmúlt 10 év filmtermésének krémjét a hollywoodi blockbusterektől kezdve, az új hullámos román és orosz művészfilmeken át egészen a független horror-gyöngyszemekig és indiai megaprodukciókig.Remélem mindenki felkészült, mert ez hosszú menet lesz! Jó hallgatást!

Érdemes volt újra elővenni a témát? Volt értelme a modernizálásnak? Miért jó adaptáció az új Sógun? Miben tud újat mutatni egy olyan popkulturális közegben, ahol már sokkal elterjedtebbek a japán/Japánnal foglalkozó alkotások? Be tudja-e tölteni a Trónok harca által hagyott űrt? Hogy lehet minden színész ilyen zseniális? Mennyire sikerült elszakadni a japánnal kapcsolatos sztereotípiáktól? Sikerült kijavítani az eredeti fő csorbáját? És, persze, hogy vert át minket Toranaga a palánkon! Többek között erről beszélgetünk a legújabb Roboraptor Podcastben. Timecode-ok és amiről szó lesz: 00:02:30 - Réteg sorozat a Sógun? 00:04:00 - Két ok, ami miatt biztos nem jut a Trónok harca sorsára! 00:11:30 - A NAGY megfejtés a heti sorozat kontra egyszerre kikerülő évad dilemmában 00:12:05 - Miről is szól a Sógun? 00:16:00 - A történelmi háttér 00:20:28 - Önmagában jó sorozat? 00:28:40 - Mennyire valósághű a közegábrázolása? 00:37:90 - Itt indul a spoileres kibeszélés 00:39:50 - A fő narratív különbség a régi és az új so

A Bibliomancer 1. évadának fő fókuszában a sci-fi áll – a klasszikusoktól a kortársig. H.G. Wells ikonikus regénye, a Dr. Moreau szigete nemcsak sci-fi, de a horror egyik alapműve is. Hátborzongató történet az emberi istenjátszás veszélyeiről és az ember helyéről a világban. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Dr. Moreau szigetét. A Bibliomancer podcast második adása.

Richard Powers Pulitzer-díjas regénye, az Égig érő történet teljesen új megvilágításba helyezi a fák világát. A regény kilencfő szereplőn és családjuk történetén keresztül mutat be egy rejtélyes, izgalmas világot, amely ősibb, mint az emberiség, és egyszerre erős és sérülékeny. Igazi ökoregény, ami azt is boncolgatja, hogyan tudnánk megmenteni a bolygót, és milyen eszközökkel. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Égig érő történetet. A Bibliomancer podcast első adása.

Bemutatkozik a Bibliomancer, a Roboraptor új, könyves podcastja!

A háromtest probléma (és folytatásai) kétségkívül a kétezres évek legnagyobb hatású és legkultikusabb tudományos-fantasztikus regénye. Cixin Liu regénye nem pusztán egy elképesztően egyedi hard sci-fi, ami meglehetősen rendhagyó módon közelíti meg az idegeninváziós történet sémát, de közben kifejezetten izgalmas kérdéseket is feltesz a tudományhoz fűződő viszonyunkról. Noha tavaly már készult a sorozatból egy meglehetősen könyvhű kínai tv-sorozat. A regény folyam sikerét tekintve csak idő kérdése volt egy nemzetközi feldolgozás. Ez most a Netflixre érkezett meg. A 3-test probléma sorozatot ráadásul az a David Benioff és D. B. Weiss páros adaptálta, akik a Trónok harca képében egyaránt hozták el az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és leginkább csalódást keltő sorozatát. Vajon egy ilyen erős alapanyagból készített sorozat képes lehet visszaállítani a Netflix (tartalomgyártóként) megtépázott renoméját? Be tudja-e bizonyítani a Benioff és Weiss páros, hogy tényleg tehetségesek?  Vagy végleg kiderül, hogy a

Alfred Hitchcock nem pusztán a suspense nagy mestere volt, hanem tulajdonképpen az első sztárrendező. Vitathatatlanul szakmája egyik legnagyobbja, akinek életműve hemzseg a megkerülhetetlen klasszikusokban. Így pedig csak idő kérdése volt, hogy a nagy, kerek filmes évfordulókkal foglalkozó podcast epizódunkban is képviseltesse magát. Mivel pedig az 1954-es év eddig kimaradt, duplán adta magát, hogy a Hátsó ablak legyen a témánk. Ami nem pusztán azért érdekes, mert ez Hitchcock egyik legismertebb rendezése. Hiszen amellett, hogy egy mesteri suspense thriller, olyan érdekes áthalásai vannak, amelyekkel mondhatni messze megelőzte a korát.   Egy film, amit sokszor próbáltak lemásolni, de igazán sosem sikerült. De miben rejlik a Hátsó ablak ereje? Mit tanulhatunk Hitchcocktól a digitális tartalomfogyasztásról? Mi a közös a szemközti panel vizslatásában és az Instagram pörgetésében? Etikusan kukkolt-e James Stewart? Miért nem sikerült a a mai napig jól feldolgozni a filmet? Eleve: lenne-e létjogosultsága egy Háts

Az heti Roboraptor Podcastben a mozgóképes rombolás szakértője, Roland Emmerich egyik korai művét, az 1994-es Csillagkaput vesézzük ki. Azt a filmet, amely összességében nem is akkora baromság, mint a mester későbbi opuszai. Gondjaink persze akadnak vele. De természetesen alaposan kitérünk az 1997-ben indult kultikus tévésorozatra is, amely az egész brandet magasabb színvonalra helyezte. Hetes ékzár kódolva! Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a német születése ellenére ízig-vérig amerikai filmes Roland Emmerich igazából az UFÓ Magazinból merít ihletet filmjeihez. Elvégre ő az a rendező, aki előszeretettel visz vászonra konteókat (maja világvége, titkos kormányprogramok, kamuk a Holdra szállás körül). A Csillagkapu is egy ilyesfajta alapötletből szökkent szárba: a piramisokat bizony az idegenek építették! Emmerich pályafutásának kitárgyalása mellett többek közt szó lesz arról, hogy minden sutasága ellenére miért szórakoztató ez a filmje (is). Ugyanakkor arról is, mi öregedett benne rosszul. Lamentáltunk

Walter Hill a 70es és 80as évek egyik leginkább alul értékelt filmese. Mind forgatókönyvíróként (A nyolcadik utas: a Halál), mind pedig rendezőként (Gengszterek sofőrje, 48 óra) hatalmas mértékben járult hozzá a modern pop-kulturához. Mégsem emlegetjük annyit, mint illene. Ezen próbálunk most változtatni a legújabb podcast adásunkban! Amikor is szemügyre vesszük Hill impozáns és eklektikus életművének egyik legkülönösebb darabját, az 1984-es Ha eljönnek a bombereket (Streets of Fire). Ami nem pusztán minden idők leglazább magyar címének a birtokosa, de egy egészen páratlan film. Egy szenzációs műfaji keverék, ami épp annyira western, mint amennyire motorosfilm, romantikus ballada, rock&roll videoklip vagy éppen képregényfilm. Ami azonban biztos: a Ha eljönnek a bomberek minden ízében királyság, amit hibái ellenére sem győzünk körbe rajongani. Timecode-ok és amiről szó lesz: 01:15 - Walter Hill munkásságának, karrierjének és pop-kulturális hatásának éltetése 11:45 - Miről is szól a Ha eljönnek a bombe

Vannak filmek, amelyek elválaszthatatlanok a készítésük korától, hiszen annyira egyértelműen reagálnak és reflektálnak az akkori történésekre és zeitgestre. Vannak örökzöld filmek, amelyek mondandója olyan örökérvényű, hogy szinte meg se tudnánk róla mondani, hogy nem öt, hanem ötven évvel ezelőtt készültek. És, van az a kiviteles eset, amikor a két halmaz metszi egymást. Amikor valami nagyon aktuálisból, valami egészen kortalan születik. 1964 két ilyen filmet is adott a világnak. A kubai rakétaválsághoz és az azt körülvevő atomháborús pánikhoz ugyanis egészen páratlan módon, teljesen véletlenül, gyakorlatilag egyszerre dolgozta fel a korszak (és minden idők) két legnagyobb rendezője. Ám, ami Sydney Lumet olvasatában (Bombabiztos) a legnagyobb tragédia, az Stanley Kubrick kamerái elött már röhejes bohózat (Dr. Strangelove). Két film, amelyek épp annyira különböznek, mint amilyen hasonló az alapfelvetésük. Ám, épp ezért tökéletes kiegészítései egymásnak. A Roboraptor Podcast legújabb adásában Kubrick kultikus